Bike riding around Orotva

Bike riding around Orotva

Orotva a 18. század végi és 19. század eleji falukirajzás eredményeként alakult ki a szénacsinálásra, állattenyésztésre használt területeken. Első telepesei erdőirtással, szénégetéssel foglalkoztak, innen származik a falu neve is. Az ortás, irtás névből alakulhatott ki. Mint szórvány alakult ki és hosszasan terjeszkedik a völgybe. A 850 m tszf. feletti magasságban kialakult település az Orotva és Halaság- patakok völgyében található.


Az első lakosokat az 1830-as évekből említik az ekkor még Bányahegynek nevezett településen. Az első családok nevei: Illyés, Fülöp, Simon, Török majd a Puskás és Köllő nevek ismeretesek. Orotvához tartozik Tilalmas is, közel 70 házzal.
Fontos szerepe volt a falu határában működő bányának, ugyanis a település gazdag építőkövekben, radioaktív ércekben. Eleinte a thóriumot termelték ki, majd az 1900-1980-as években szenet.

Az erdőkitermelés 1912-ben keskeny vágányú vasútvonal megépítését tette szükségessé, mely 54 éven át szolgálta a fa szállítását a hodosi fűrészgyárhoz. A bányaművelés és az intenzív erdőkitermelés, az állattenyésztés kedvezőbb feltételei csábították a ditrói lakosokat a kitelepedésre. Az 1780-as években kialakuló falu lakóinak száma 1992-ben 692 fő volt.


A falu villamosítása az 1978-80-as években fontos lépést jelent a népesség stabilitása végett. A gyerekeket magánlakásokban, kultúrotthonban tanítatták, hiszen a falu iskolaépületet csak 1959-ben kapott. A hitélet gyakorlására pedig Ditró filiájaként került sor: a szentmiséket magánházaknál végezték el. Az 1900-as évek elején már haranglábbal rendelkeztek. Az 1925-ben épített kápolnájuk iskolai, hitéleti célokat szolgált. Az idők folyamán a plébánialak is megépül, 1970-től már önálló plébániaként működik és a régi templom helyébe 1973-tól új templom épült.


Népi gyógyítok, természetgyógyászok közül híres volt Siklódi Rozália, őt követte Puskás Mária, majd Csibi Imre.

This site uses cookies. By browsing this page, you accept the use of cookies. Read more